A sikeres stratégiatervezés műhelytitkai

Az evogreen Akadémia 2014 tavaszán Vállalkozásfejlesztő ROADSHOW-t indított útjára, mely célja megmutatni a sikerhez vezető utat. Ennek második állomása a 2014. március 27-28-án megrendezett „A sikeres stratégiatervezés és projektvezetés titkai” című műhelymunka volt, melynek trénere dr. Horváth Endre, akit már előző blogunkban bemutattunk.

Az evogreen Akadémia célja, hogy gondolatokat ébresszen, sikeres technikákat mutasson meg annak érdekében, hogy vállalkozásod minél sikeresebb legyen. Dr. Horváth Endrét kérdeztük, mik voltak a legérdekesebb tapasztalatai a kétnapos (budapesti, kecskeméti) tréningen:

evo_blog: A stratégiai tervezés révén a résztvevők képessé válnak saját vállalkozásuk tervezési folyamatait tovább javítani, hatékonyabbá és mérhetőbbé tenni. Mik voltak a résztvevők leggyakoribb problémái vállalkozásukban? Egyáltalán fontosnak tartják-e és alkalmazzák-e a stratégiai tervezést szervezetük tekintetében?

Dr. H.E: A képzés rávilágított arra, hogy mi a különbség a stratégiai elképzelés és a stratégiai terv között. Az első minden vezető fejében ott van, a második szigorú lépéssorozat eredményeképp születik. A résztvevők között volt olyan, aki 1000 fős cégcsoportban vezeti az egyik vállalatot, de eljött több egyéni vállalkozó is. A leggyakoribb probléma számukra az, hogy személyes és szakmai életükben az igazán fontos ügyek a nem sürgős kategóriába tartoznak.

Mindegyikük felismerte annak fontosságát, hogy az alkalmazott stratégiatervezés (AST) 12 lépése hozzásegíti őket a fontos ügyek projektekké alakításához. Ezt alapozza meg a stratégiatervezés negyedik szakasza, az akciótervezés. Ezt a tervezési módszertant így jelenleg ők nem alkalmazzák.

evo_blog: Mihez kell kezdenünk akkor, ha nem tudjuk megmérni (mérőszámmal kifejezni) az adott folyamatot s ezáltal a folyamat javulását sem tudjuk követni? Mindent lehet mérni?

Dr. H.E: Menedzselni azt tudjuk, amit mérni tudunk. Az AST második szakaszában konkrét célokat tűzünk ki, majd a harmadik szakaszban ezekhez mérőszámokat rendelünk. A negyedik szakaszban a mérőszámok elvárt értéke és jelenlegi értéke közötti eltérés áthidalására dolgozunk ki akciótervet és kockázati tervet.

Az AST első két szakaszában azonban foglalkozunk nem mérhető területekkel is. Felsoroljuk a legfontosabb megoldandó ügyeket, feltárjuk a vállalati kultúra fő értékeit és a mozgatórugókat. Ezek adják az alapját és lényegében az értelmét a későbbi mérhető fejlesztésnek.

evo_blog: Mit érdemes tudni a mai menedzsment hathatós eszköztáráról? Mennyit változott ez az utóbbi 20 évben?

Dr.H.E: A stratégiai menedzsmentnek 10 különböző irányzata van. Mintzberg mindegyiket egy állatfigura metaforájával írta le. A stratégiatervezés állata a mókus. Ő az, aki tervez, tartalékol, folyamatosan helyet változtat, és jól egyensúlyoz.

A stratégiával való foglalkozás azonban nem merül ki csak a tervezésben. A stratégiai menedzsment egyik fő feladata éppen a mérhető teljesítmény irányítása és fejlesztése. A pénzügyi folyamatok mellett ez kiterjed az ügyfél-elégedettségre, a folyamatjavításra és a munkatársak fejlesztésére. Erre épül a kiegyensúlyozott mutatószámok rendszere.

1994 óta hangsúlyosabb azoknak a stratégiai iskoláknak a szerepe, melyek megmondják, hogy milyen konkrét lépéseket kell tenni válságok vagy változások esetén. Az AST éppen ilyen, könnyen elsajátítható és jól alkalmazható modell a maga 12 lépésével. Ha megismertük, mindig jó mankó a tervezéshez, még ha esetleg ki is hagyhatunk egyes lépéseket.

evo_blog: Mi kell ma 2014-ben ahhoz, hogy sikeres tudjon lenni egy vállalkozás és sikeres is tudjon maradni a változó piaci helyzetben? Mi a siker kulcsa?

Dr.H.E: A siker kulcsa a folyamatos újratervezés. Az 5-10 évre kitűzött célok felé úgy tartunk, hogy nyitott tervezéssel, az érintettek – munkatársak, vevők, alvállalkozók – bevonásával közös akciótervet dolgozunk ki a következő 12 hónapra, és azt évről-évre felülvizsgáljuk. Nem a cél változik, hanem a terv.

evo_blog: Mi volt a két napos tréning legérdekesebb momentuma, tapasztalata a tréner szemszögéből?

Dr.H.E: A résztvevők egyöntetűen azt mondták, hogy kevés volt az alkalmanként 5 óra, és most majd valóban rászánnak két napot, az éves munkaidő 1%-át arra, hogy a stratégiai elképzeléseket stratégiai tervvé alakítsák. Volt olyan résztvevő, aki helyben fel is sorolta a bevonandó kulcsembereket, de volt olyan is, aki elhatározta, hogy a folyamat részeseivé teszi az alvállalkozóit, sőt a kulcsvevőit is. Ahogy egyikük Kecskeméten meg is jegyezte: ez a tréning adott egy nagy löketet.

Köszönjük az interjút!

evo_blog

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.