Az egyre növekvő közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek. Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket.

A fenntartható fejlődés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelői igényt ismerte fel a '90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszert. Ez viszont már történelem, az azóta eltelt közel két és fél évtizedben ugyanis, ha nem is nagy számban, de hazánkban is megjelentek a passzív lakóépületek.

A körkép elkészítéséhez ezúttal is az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő portál adatbázisát hívtuk segítségül. A szűrés során a "ház" kategóriába sorolt, "passzívház" kulcsszót tartalmazó, fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztőek lehetnek. Bár a körkép elkészítéséhez használt portálon a teljes hazai kínálatnak csak a töredéke jelenik meg, azonban ezek alapján is lehet következtetéseket levonni.

Az adatbázisban csupán 66 hirdetést találtunk, mely megfelelt a szűrési feltételeknek. Bár ez nem is annyira meglepő, tekintve az építési technológia fiatal életkorát. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, Magyarországon viszont csak 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik a hivatalos tanúsítvánnyal. A találati lista szerint jelenleg a "passzívház" kulcsszóval hirdetett ingatlanok döntő többsége Pest megyében, illetve Budapesten található. De akad találat Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékből is.

Pozitív példa: Dunakeszi - 4 lakásos minősített passzív társasház - 126 négyzetméter -
58 millió forint (Forrás: ingatlan.com)

Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket. Nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb "passzív" jelzővel jegyzett hirdetésnél kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tűnik, a hazai ingatlanközvetítők is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelműen a passzívház technológiával épült ingatlanok - a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, hacsak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minősített anyagokból épült ingatlan. A minősítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

Nem mind passzív, ami energiatakarékos

A passzívház, definíciója szerint olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően tehát nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Tanúsítványt csak azok az épületek kaphatnak, melyek fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h.

A tanúsítási eljárás során kizárólag a termikus épületburokban lévő nettó lakófelületnek kell megfelelni a Passzívház Intézet által meghatározott kritériumoknak. A termikus burkon kívül található télikertek, teraszok, erkélyek és egyéb helyiségek tehát nem kerülnek górcső alá. Azok a pince-, mellék-, és egyéb helyiségek pedig, amelyek a lakófelületre vonatkozó rendelkezés szerint nem számítanak lakóhelyiségnek, de a termikus burkon belül találhatók és legalább két méter belső magassággal rendelkeznek, a területük 60 százalékáig számíthatók be az energiavonatkoztatású felületekbe. Bár a jellemzők kiszámításánál a zárt épületburok összességét is figyelembe lehet venni (pl.: sorházak, vagy többlakásos családi házak), de termikusan nem összetartozó épületeket nem szabad egy egységnek tekinteni.

Bár elsőre igen meglepő lehet, de egy passzívház esetében nem csak új építésben gondolkodhatunk. A Passzívház Intézet által meghatározott szabályok szerint régi épületek felújításánál, vagy toldaléképületeknél is elvégezhető a tanúsítási eljárás, de a vizsgált területnek legalább az épület egy külső falára, egy tetőfelületre, a padlólapra vagy a pincefödémre ki kell terjednie. Többszintes épületekben lévő egyedi lakásokat viszont nem lehet önállóan tanúsítani. Az igazolást minden esetben egy összesített számítással vagy több részegység súlyozott középértékével is el lehet érni. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.

Drága mulattság?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebből nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hőszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. Az árrés egy hagyományos energiatakrékos épület és egy passzívház között tehát elsőre soknak tűnhet, de érdemes megtérülési számítást végezni a beruházás előtt. Sokat modó például, hogy egy passzívház fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket. Természetesen a fenntarthatóságot mindig egyedileg kell megvizsgálni, s az is lehet, hogy egyes esetekben éppen nem egy passzívház lesz a leggazdaságosabb megoldás.

 Forrás: http://www.penzcentrum.hu

Augusztus végén egy dunaújvárosi autószalonban telepítettünk összesen 16 db evoLED mennyezeti lámpát. Az esztétikus lámpák megfelelően illeszkednek a szalon modern, igényes megjelenéséhez, valamint energiatakarékos, hatékony világítást biztosítanak a szalonban kiállított autók, termékek számára. Az eredetileg tervezett 1860 W fogyasztás helyett az evogreen Kft. összesen 490 W fogyasztással rendelkező evoLED lámpákkal megoldotta az autószalon világítását, ami jelentős megtakarítást eredményez a megrendelő számára.

evoLED lámpák egy dunaújvárosi autószalonban

Az evoLED által fejlesztett, a piacon egyedülálló evoDIKE lámpa jól szerepelt egy budapesti társasház tesztüzeme alkalmával, ennek eredményeképpen egy jelentős társasházi projektet is elindítottunk, melynek későbbi megvalósítása során, több mint 100 darab evoLED INOX lámpa kerül telepítésre. Az evogreen Kft. által fejlesztett evoDIKE lámpa egyedülálló a piacon, képes bevilágítani egy 15 méter hosszú folyosót, mindössze 2x6 W teljesítményével, mellyel jelentős megtakarítás érhető el a társasház számára.

Tisztelt Lakók!

Az evoLED lámpákat tesztüzemre az Önök társasházában augusztus 15-én szerelték fel szakembereink. A tesztüzem szeptember 15-ig tart.

Kérjük, véleményezzék a régi és új világítás közötti különbséget, az evoLED lámpáink hatékonyságát.

Az egyik lámpa a lift előtt található, az első szinten, amely fényt bocsájt a lift mellett található 2 lépcsőre.

A másik lámpa pedig, a földszinten van a bejáratnál, mely 2 irányba világít (postaládák, illetve a lépcsők felé).

Véleményeiket ezúton is nagyon köszönjük!

evogreen

Időről időre felmerül a napelemek iránt érdeklődőkben, vagy néha akár abban, akinek már van hálózatra kapcsolt napelemes rendszere, hogy milyen remek lenne, ha áramszünet idején is a napelemekről “kapnám az áramot”. Nem túl gyakori kérdés egyébként, kb. minden húsz-harminc érdeklődőből/rendszertulajdonosból egy veti fel, de egy bejegyzés erejéig érdemes lehet kitérni erre is.

1. Érmékből lámpa

A merész külsejű, energiatakarékos lámpa Clarknak abból a vágyából született, hogy olyan teljesen jó minőségű anyagokat mentsen meg, melyek máskülönben a hulladéklerakókba kerültek volna.

Az újrahasznosított fém érmékből és LED lámpák kombinációjából készített világítótest folyamatosan változó árnyékot vet a szobában elhelyezkedő tárgyakra, köszönhetően egyedi fényének.

Akkor merült fel benne először az újrahasznosítás ötlete, amikor Olaszországban a fenntartható design-ról tartott előadást, és rájött, hány tonna fém hulladékot dobnak szemétre szerte a Földön. Ezt követően megtervezte a kis érmékből álló, öko-tudatos világítótestét, ami nagy sikert aratott a közönség köreiben is.

2. Lámpa üdítőspalackokból

Az elkészített lámpák az innovatív módszereket és az újszerű anyaghasználatot ötvözik, mindezt az újrahasznosítás jegyében.

A Heineken által támogatott Sao Paulo-i műgyűjtemény tulajdonába kerültek végül a lámpák, melyek izzói újrahasznosított italos palackokból, tartószerkezete pedig fenyőből készült. 

A műanyag palackokat speciális eljárással tették még tartósabbá, jobb minőségűvé, és egyedi színezetűvé, illetve LED lámpákat helyeztek el bennünk az energiatakarékosság szem előtt tartása végett.

3. Üvegből egyedi lámpa

Lusta étterem-tulajdonosok ihlették az olasz tervezőpárost az újrahasznosított palackokból készült lámpákhoz. A felhalmozott üvegekből készült kellemes külsejű világítótestek tökéletesen illenek egy étterem, vagy bár hangulatához.

A lámpákhoz levehető LED lámpatestet használtak, mely azt is lehetővé teszi, hogy az üvegek folyadékot (elsősorban illatanyagot) tartalmazzanak működés közben is.

Az olasz duó olyan design-t szeretett volna létrehozni, amely inspirálja az étterem-, és bártulajdonosokat valami egyedi létrehozására az egyébként eldobható elemekből. A különleges világítótest azonban nem csupán saját kézzel készíthetősége miatt különleges, hanem a benne lévő folyadék folyamatos párolgása okozta különleges színváltozása miatt is.

Forrás:
http://inhabitat.com/

http://www.tisztajovo.hu

Németország, Ausztria egyes vidékein szinte minden épület, lakóház, csűr, közintézmény tetején ott virít a sok napelemtábla. Nálunk is terjednek a minierőművek – vajon mennyibe kerülne az ön házán egy ilyen rendszer?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium téglaépítésű társasházak energiahatékonysági felújítása, fűtéskorszerűsítése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése céljából lakossági pályázatot hirdet 2013. augusztus 15-től. Az Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 834,2 millió forint.

A pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehetnek részt - közölte a szaktárca. E kör számára most először indul állami forrásból támogatott, energetikai beruházásokra ösztönző kiírás. A pályázat keretében utólagos finanszírozással vehető igénybe támogatás a lakások külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, az épületek nyári hővédelmének javítása árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével, ahomlokzatok és födémek hőszigetelése, az épületgépészeti felújítás, az elektromos korszerűsítés és a megújuló energiafelhasználás növelése (például napkollektor, hőszivattyú stb.) céljából.

A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönöz, a támogatás mértéke és intenzitása az energetikai jellemzőket javító elemek komplexitásának függvényében lakásonként maximum 750-900 ezer forint, illetve 50-60 százalék között változik. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 60 millió forintot. A beruházás megvalósításának költségén túl támogathatóak az energetikai szakértői, tervezői és szakhatósági díjak is a kivitelezési költségek maximum 7 százalékáig.

A pályázatokat 2013. augusztus 15-től 2013. szeptember 15-ig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani postai úton az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. címére. A teljes kiírás (pályázati útmutató és kiírás, nyilatkozati űrlap, pályázói adatlap, pénzügyi adatlap, műszaki adatlap) az ÉMI honlapján és a kormányzati portálon érhető el.

A hagyományos építésű társasházak jelentős része energetikai szempontból elavult, korszerűsítésre, felújításra szorul. Az Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram e lakóépületek felújításához, az energiafogyasztás és a rezsiterhek csökkentéséhez nyújt támogatást a magyar családoknak. A támogatási keret mintegy 1,7 milliárd forint megrendelés-állományt jelent az építőiparnak, a beruházások mérséklik Magyarország energiaimport-függőségét és a széndioxid-kibocsátást.

Forrás: www.napi.hu

Az Új Széchenyi Terv, a Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Stratégiai Terv és számos más tervek, programok foglalkoznak az energia ellátás biztonságával. Bármilyen aspektusból is vizsgáljuk a kérdést, a problémákat két nagy csoportba - termelés és a fogyasztás – tudjuk elhelyezni.   A két csoport befolyásolásának számos lehetősége van. A mindenkori politikai, gazdasági célok határozzák meg, hogy éppen mi a támogatott, ajánlott akció.

Az Önkormányzatok felelőssége nagy, abban, hogy - az előző blogbejegyzésünkben vázolt energetikai felelősségeinek is megfelelve – milyen eszközöket használjon, milyen akciókat indítson, hogy be tudjon kapcsolódni az országos programokba és pénzeszközeit a leghatékonyabban használja fel a helyi problémák kezelésére.

Nem képezheti vita tárgyát, hogy a terveket és a döntéseket is a gazdasági megfontolások irányítják. Éppen ezért nem árt tudni, rendszerben látni, hogy az energetikai vagy azzal kapcsolatos problémák megoldásához milyen eszközök állnak rendelkezésre és ezek milyen gazdasági, pénzügyi hatásúak.

Az Önkormányzatok alapvetően energiafogyasztók, ezért ebben a csoportban kell először körbenéznünk.

Első lépésként világosan kell ismernünk az energiafogyasztásunkat, fogyasztói berendezéseinket, és nem utolsó sorban fogyasztói szokásainkat. Fel kell tárni veszteségforrásainkat. Több éves adatsorok alapján képezhetők fajlagos adatok, trendek, melyek alkalmasak összehasonlításokra, prognózisok, tervek készítésére. Egyszóval átfogó energetikai auditra van szükségünk. A fogyasztás folyamatos figyelése, elemzése és esetleges befolyásolása segít a veszteségek csökkentésében.
(Fenntartható világítás: http://www.evogreen.hu/tartalmak/fenntarthato_vilagitas/)

Folyamatosan ellenőrizni kell az energiaszerződések mennyiségi, ár, és szolgáltatási kondícióit. A pontosan megfogalmazott igények alapján kötött, a piaci versenyt is kiaknázó szerződések rendszerint előnyösebb gazdasági kondíciókat tartalmaznak, mint a korábbiak.

Több területen az Önkormányzatok beszállítókkal, alvállalkozókkal oldják meg energetikát is érintő kötelezettségeiket. Ebbe a felelőségi köre tartozik a közvilágítás üzemeltetése, karbantartása, de például a saját tulajdonú intézmények fűtési berendezései, kazánjai is. A jó szerződéseken túl, azok mennyiségi és minőségi teljesítését is folyamatosan ellenőrizni kell.

Azt mondhatjuk, hogy a legeredményesebb akciók azok, melyek nem igényelnek jelentős pénzeszközöket, inkább odafigyelést, szakértelmet, következetes, rendszerezett, elemző munkát, irányítást. Ezen a területen a szakértői, tanácsadói munka hatékonysága a legnagyobb, hatása folyamatos.

A fogyasztói jellegnél maradva, következhetnek a nagyobb ráfordítást, beruházást igénylő lehetőségek. Kézenfekvő, az energia hatékony fogyasztói berendezések alkalmazása. Ide tartoznak a világítástechnikai, fűtés-hűtési rendszerkorszerűsítések. Ezeket érdemes automatikus felügyeleti, szabályozási és ellenőrző rendszerekkel kiegészíteni, hogy a megtakarítások valóban realizálhatók legyenek.

Épületenergetikai beruházások, melynek keretében az épület-energetikai audit során feltárt hőszigetelési hiányosságokat szüntetjük meg. Többek között homlokzatszigeteléssel, nyílászáró cserével, héjazat szigetelés korszerű technológiával történő cseréjével, javítjuk az épület hőmérlegét, tesszük azt az EU-s elvárások szerinti minőségűvé.

Az energia ellátás biztonság másik aspektusa a termelés. Az Önkormányzatok mint a közigazgatás szervei, szabályozási, engedélyezési vonatkozásban, minden – a területükön zajló – energia termelési projektben érintettek. Az alapenergia hordozó milyenségétől, az alkalmazott technológiától és a termelt energia mennyiségétől és felhasználásától függően jól behatárolható az a kör, ahol az érintettség közvetlenné válhat. Jellemzően más energetikai fejlesztéshez kapcsolódva – a megújuló energiák hasznosítása terén – lehet érintett.

A megújuló energiák hasznosítása a fűtési a hűtési és a használati melegvíz költségeit is csökkentheti, illetve elektromos áram termelésben játszhat szerepet. http://www.evogreen.hu/tartalmak/solar/

Az ország adottságai lehetővé teszik, hogy a napenergia hasznosításával – döntően hőenergia termelés céljából – gazdaságos projektek valósulhassanak meg. Az önkormányzati intézmények használati melegvíz ellátását és a fűtési energia részbeni, vagy teljes előállítását jól technologizált eszközökkel lehet biztosítani. A projektek a zöldenergia terjesztésén túl jelentős energia költség megtakarítást is eredményezhetnek.

Az összeállításból látható, hogy a polgármester kezében számos eszköz, lehetőség van. Ezek felhasználását, bevezetését alapos szakmai, gazdasági elemzések, és nem utolsó sorban közösségi egyeztetések kell, hogy megelőzzék.

A független tanácsadó szerepe, hogy szakmai, gazdasági és gyakorlati ismereteit alkalmazva támogatja az önkormányzat, a polgármester döntéseit. Segít megtalálni a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő, technikai és pénzügyi szempontból is előnyös megoldásokat. Szakmai hátteret nyújt a megvalósítás és az üzemeltetés fázisaiban is.

Energetikai audit - tanácsadás a témában:

http://www.evogreen.hu/tartalmak/evogreen_akademia/

Az Önkormányzatok felelőssége nagy, abban, hogy milyen eszközöket használjon, milyen akciókat indítson, hogy be tudjon kapcsolódni az országos programokba és pénzeszközeit a leghatékonyabban használja fel a helyi energetikai problémák kezelésére.

Az evolúció elmélete azt mondja, hogy az emberi történelem folyamata a szabad energiáért folytatott harc. Ez napjainkban sem ért végett, és tapasztalhatjuk, hogy térben, időben és az emberi relációk szám

talan síkján a fő kérdés az energia. Az energia, melynek jellemzői közül a legfontosabbak közé tartoznak az eredetükre, mennyiségükre, hasznosságukra és nem utolsó sorban költségükre vonatkozó paraméterek. 

Az Önkormányzatok, mint az igazgatásuk alá tartozó térség felelős szereplői több szempontból is érdekeltek az energetika irányításában, befolyásolásában. Részvételük a folyamatban kettős: mint a térség fejlődéséért felelős szervezetek, a kormányzati programokkal, célkitűzésekkel összhangban, kell, hogy a helyi adottságok, lehetőségek maximális és hatékony kihasználását elősegítsék. Felelősségük nem kicsi az élhető környezet fenntartásában, fejlesztésében.

Egy térség adottságai közé tartoznak azok az energetikai potenciálok, melyek kihasználása helyi eszközökkel, vagy üzleti alapon működő befektetők révén aknázhatók ki. Ezek közé tartoznak, a ma reneszánszukat élő megújuló energiák (szél, nap, biomassza, geotermia), melyek kiaknázása az egyéni szinttől kezdve a rendszer méretű erőművekig is elképzelhető. A helyi közigazgatás ezekben a témákban, mint kapocs funkcionál a beruházó és területen élők és gazdálkodók között, de fontos a hatósági, engedélyező szerepe is.

Az Önkormányzatok másik arca, mint energia felhasználók, példamutatóan kell követniük az ország energia politikáját, gazdasági programjait. Működtetésük alá tartozó közintézmények gazdaságos üzemeltetéséhez hozzá tartozik az energetika komplex kezelése is, a fogyasztó berendezések kiválasztásán túl, az energia előnyös szerződések szerinti beszerzése és a hatékony üzemeltetés.

Mind a hatósági, mind a fogyasztói szerepkör felelős ellátása összetett tudást, szakmai tapasztalatot igényel. Szerteágazó műszaki, gazdasági tudással, tapasztalattal kell rendelkezni ahhoz, hogy napi üzemeltetési kérdésekben döntsön, hogy a számtalan ajánlat és lehetőség közül ki tudja választani az Önkormányzat, a helyi közösség számára legelőnyösebb megoldást, és vállalkozókat.

Ha érdekli tanácsadásunk energetikai témában, keresse honlapunkon az energetikai audit programunkat, nem csak Önkormányzatoknak: http://www.evogreen.hu/tartalmak/evogreen_akademia/

Következő bejegyzésünk témája: Mit tehet a Polgármester, ha…