Időről időre felmerül a napelemek iránt érdeklődőkben, vagy néha akár abban, akinek már van hálózatra kapcsolt napelemes rendszere, hogy milyen remek lenne, ha áramszünet idején is a napelemekről “kapnám az áramot”. Nem túl gyakori kérdés egyébként, kb. minden húsz-harminc érdeklődőből/rendszertulajdonosból egy veti fel, de egy bejegyzés erejéig érdemes lehet kitérni erre is.

Először is gyorsan szögezzük le, hogy nem szigetüzemű rendszerekről beszélünk, ott persze amúgy is az akkut tölti a napelem. Hanem hálózatra kapcsolt napelemes rendszerek esetén felmerülő eseti igényről.

Alap kiépítésben egy hálózatra kapcsolt napelemes rendszer így épül fel (forrás: napelem.net):

napelem_mukodese.jpg

1. a napelemek egyenáramot termelnek
2. Az inverter az egyenáramot 230V/50Hz váltakozó árammá alakítja
3. a kapcsolószekrényben csatlakozik a ház villamos rendszere és az inverter kitápja
4. a napelem által megtermelt energiát a ház elfogyasztja
5. az oda-vissza mérő óra rögzíti az el nem fogyasztott, hálózatba visszatáplált áram és az áramszolgáltatótól átvett áram mennyiségét.

A hálózatra kapcsolt invertereknél (fenti rajzon 2.) előírás, kötelező működési elem, hogy áramszünet esetén leváljanak a hálózatról, azaz ilyenkor leáll a napelemek betermelése. Több ok mellett így érhető el biztonsággal, hogy ha az áramszolgáltató, vagy villanyszerelő kapcsolta le az áramot például karbantartás miatt, akkor nem éri áramütés a szerelőt a napelemek felől. Azaz egy alap hálózatra kapcsolt napelemes rendszer (ami a hazai rendszerek többsége) áramszünet esetén nem termel.

Persze létezik megoldás a téma-felvetésre, hogy speciális berendezésekkel, kiépítéssel áramszünet esetén akkuk felé tereljük a napelemes termelést. Ilyen megoldása van pl. az SMA-nak, ennek grafikus leírása: (forrás és bővebb infó itt)

napelem_szunetmentes_kiegeszito.JPG

1. hálózati inverter
2. irányító és leválasztó egység
3. back-up inverter, vezérlő és töltésszabályozó egység
4. akkumulátorok.

Ahogy képen is látható, gyakorlatilag még egy invertert, egy komoly szabályozó egységet kell még megvenni és kiépíteni, és a szünetmentes kapacitásnak megfelelő akkumulátor telepet kell még megvásárolni és karbantartani.

De itt két kérdés is felmerül: egyrészt, hogy ezt az áramszolgáltató ezt engedélyezni fogja-e? Ugyanis minden áramszolgáltató előírja, hogy az inverternek meg kell felelni annak a szabványügyi előírásoknak, hogy a hálózatról leváljon az inverter, ha áramszünet van, ahogy az előbb erről már volt is szó. Ezt az itthon forgalmazott inverterek tudják is. De ebben a fenti kiépítésben a (2)-es számú irányító egység biztosítja a hálózati leválasztást, hiszen az (1) hálózati inverter ilyenkor tovább termel, csak nem a hálózat felé, hanem az akkuk irányába. Amiatt egy ilyen kiépítést bizony külön engedélyeztetni kell emiatt az áramszolgáltatónál.

De még nagyobb kérdés, hogy megéri-e egy ilyen beruházás? Természetesen egy kórház, vagy olyan munkahely vagy körülmény esetén, ahol életbevágó a folyamatos villamosenergia ellátás, ott ez nem is kérdés. De egy átlag családnál biztos, hogy ez szükséges?

Ugyanis – ahogy a fenti képből sejthető is – ez nem olcsó mulatság: még egy inverter (ami sokszor még drágább is, mint egy hálózati inverter), plusz a vezérlő (amit külön kell engedélyeztetni), plusz az akkuk, amiket ráadásul egy 25 éves napelemes rendszer élettartam alatt néhányszor biztosan ki kell teljesen cseréléni. Tehát többszöri akku költséggel számolva egy ilyen kiépítés akár a teljes hálózatra kapcsolt napelemes rendszer árához is közelíthet.

Mindig azt szoktuk javasolni, hogy ezt érdemes végiggondolni:  egy átlagos magyarországi családi házban, ahol évente néhány, jellemzően 10-20 perces áramszünet fordul elő, megéri-e ezt az összeget, hogy az áramszünet idején is legyen olyan szünetmentes áramellátás, amit a napelemek töltenek? Mert nagy beruházásról van szó.

Továbbá ha összességében csak évi néhány óra áramszünet szokott előfordulni, akkor pedig nem kevés áram el is megy az akkuk folyamatos szinten tartására. Tehát nem csak beruházási költséggel kell számolni, hanem még éves fenntartási költséggel is. Hogy megéri-e, ezt kell mérlegelni.

Általában ilyenkor fel szokta vetni az érdeklődő/rendszer-tulajdonos, hogy oké, valóban nem biztosan szükséges, hogy menjen a mosógéptől az összes lámpáig minden áramszünet esetén (és főleg nem ennyi pénzért), de van egy-két fogyasztó a házban (pl. néhány gép vagy fontos háztartási eszköz irányítása, riasztó rendszer vezérlése, stb), ami mégiscsak jó lenne, ha áramszünet esetén is menne.

Erre viszont ott vannak a végtelen sok méretben és tárolókapacitásban vásárolható szünetmentes UPS egységek (pl. itt van több száz), amit az adott gép igényéhez méretezve külön is meg lehet rendelni. És mindez a fenti napelemes back-up rendszer töredékéért megkapható. Ha tehát csak részleges biztonságot akarunk (ami a tényleges igények döntő része), akkor az egy napelemektől tulajdoképpen kiépítésben független UPS megoldás, ami polcról kapható.

Érdekességként még megjegyezném, hogy ezen a ponton a beszélgetésnek néha felmerül, hogy az érdeklődő/napelemes rendszer tulajdonos számára ez a megoldás azért nem szimpatikus, mert a UPS-t a hálózatról kapja az áramot, és “ha már van napelemem, akkor én onnan tölteném, nem a hálózatról”. Azaz mintha “ez” az áram nem “az” az áram lenne

De ez már csak személetbeli félreértés: ha ugyanis hálózatra kapcsolt napelemes rendszerünk van, és az úgy lett méretezve, hogy az adott ház éves áramigényét (beleértve a UPS által felvett áramot is) megtermelje, akkor a konnektorba dugott UPS tulajdonképpen mindig “napelemes árammal” lesz feltöltve – akár még éjszaka is, hiszen a nappal kitermelt plusz áramot csak “kölcsön adtuk” a hálózatra. Ha ezt a szemléletbeli fordulat megtörténik, akkor általában a külön és célzott UPS megoldást választják a legtöbben.

Forrás:http://napelemek.blog.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://evogreen.blog.hu/api/trackback/id/tr535445976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása