Lego city a való életben

Bezárta kapuit a november 7-9-ig a Hungexpon megrendezésre került Automotive Hungary – Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás. Mint előző blog bejegyzésben említettem érdekesnek tűnt két előadás: Moduláris platformú innovatív elektromos buszcsalád és az Innovációs megoldások az autóiparban és közlekedésben.

Felettébb érdekes volt ez a két előadás, melynek tanulságait és érdekességeit az alábbiakban osztom meg veletek:

A LEGO fogalom, a minőség, a tartósság, a játék, a kombinálhatóság, a fantázia megjelenítésének fogalma (ugye apukák :-))? Nem ismerek olyan embert, aki nem tudja, mi a LEGO. A ma már fogalommá vált játékban az a jó, hogy csak a kockák és elemek mennyisége szabhat határt fantáziánknak, bármit megépíthetünk belőle.

Forrás: http://blogs.msdn.com/b/laurelle

Gondoljunk csak bele, hogy szépítettük legóvárosunkat gyerekkorunkban? Ültettünk egy kis fát jobbra, némi virágot balra, a közvilágítást sem felejtettük ki, a parkokat és a tavat is felépítettük, miközben olyan járművet alkottunk, mely mindent igényt kielégített. Ha akartuk az aszfalton gurult, vagy felröppent a levegőbe, de ha a rendőrségi helikopter üldözőbe vette, akkor akár néhány mozdulattal tengeralattjáróvá átalakítva már a tó fenekén bujkált üldözői elől.

De ha „játszásiból” működik, miért ne működne ez a való életben? Mi oka van, hogy nagyban nem merünk próbálkozni, ha lehetőségünk van rá?

Van egy cég, amely úgy gondolta, hogy ha ez működik – és elég régóta sikeresen működik – játékországban, akkor működhet akár a való életben is. Végre!!! Mert valaki elrugaszkodni a jól bevált recepttől és nem félt ALKOTNI!

Alkotni, de mit?, mert ugye ezt még nem árultam el…

Találós kérdés (csak ne gondolja senki, hogy gondolkodás nélkül hagyom :-)):

Kék is, büdös is és mindig késik – mi az? (Budapestiek előnyben, vidékiek meg gondolkodjanak sárgában)

Megoldás: busz

Gondolom az suhant át az agyadon, mint a villám, hogy mi vaaaaaaaaaaaaaaaaaan? Normális ez, mit akar egy buszról mondani?

Várd csak ki a végét! Olvass tovább, vagy sosem tudod meg!

Magyar fejlesztők egy csoportja kitalált egy olyan kombinációt, mely környezetkímélő, költséghatékony, hosszútávon megtérülő, elemekből különféleképpen variálható. Valljuk be, ezeket a jelzőket azért senki sem aggatná a mostani buszokra. Miért is ne?!

Senki ne ijedjen meg, nem fogok senkit a száraz típusismertetéssel, technikai paraméterekkel és egyéb mérnöki – kitudjakiértidejólhangzik – lózungokkal traktálni, melyet egyébként is fellelhet bárhol a neten, hanem inkább elmondom – ha már zöld blogról van szó ugye – hogy a környezetünknek miért lenne fontos, ha ez a megoldás elterjedne.

Ahogy megláttam az első képeket róla, azonnal a LEGO ugrott be, ha akarok hozzáteszek, ha akarok elveszek belőle, ahogy az útvonal kívánja. Nézd csak:

Tovább nézegetve a képeket, egészen modernnek és újszerűnek tűnik, egyszerűen jól néz ki, szívesen felpattannék rá. És Te?:

Itt lehetne áradozni a vonalvezetésről, a design-ról és egyéb más paraméterekről, de ez itt nem a TotalCar. A kinézet fontos, de valljuk csak be az élhető környezet szempontjából egyáltalán nem lényegbevágó. Egyet azért leszögezhetünk, vizuálisan sem környezetszennyező :-).

Felleltem egy videot, ahol „működés” közben látható a koncepció

Ha már az elején LEGO hasonlattal éltem, végigviszem ezt a gondolatmenetet és így mutatom be nektek:

1. Elemes

A LEGO is elemekből tehető össze, csakúgy, mint ez a busz, ha akarod megnöveled, ha akarod lecsökkented a méretét, amit az utaslétszám az adott vonalon megkíván.

Elemei, ahogy LEGO-nál:

- front modul (a vezetőteret és az első futóműt foglalja magába),

- középső modul (utastér, ajtók, ablakok modulja)

- hátsó modul (vagy hajtás modulból, ami a hajtást, a hátsó futóművet és az utastér hátsó szekcióját tartalmazza)

E három modulból kedvünkre alakíthatjuk ki a legoptimálisabb buszt.

2. Műanyag

Főbb részei ennek is műanyagból készülnek. Nagy szilárdságú kompozit anyagot (szálerősített műanyagot) használnak, mely könnyebb, mint a fém, tartósságát pedig a korróziómentesség garantálja. Fém vs műanyag? Természetben egyiket sem nagyon szeretjük, de ha már választani kell inkább a kompozitból készült busz a nyerő, mivel az ebből az anyagból készült felépítmény szilárdsága semmiben sem marad el a fémből készült karosszériáktól, ugyanakkor sokkal könnyebb azoknál, így a kisebb súly nemcsak jelentős üzemanyag megtakarítással jár, hanem a közutakat sem rongálja annyira.

3. Környezetbarát

A kompozit és a többi felhasznált alapanyag túlnyomó többsége környezetbarát, újrahasznosítható. A városi és elővárosi közlekedésre szánt buszcsalád újszerű megoldásnak köszönhetően lehetővé teszi a nulla károsanyag-kibocsátást. A járművek üzemeltetése 30 százalékkal olcsóbb a hagyományos buszokénál. Ami megdöbbentő (legalábbis számomra), hogy a fékezéshez felhasznált energiát is vissza tudják táplálni a rendszerbe.

Röviden, zöldebben, ennyi…

Komolykodóknak és tenni akaróknak

Akiket komolyabban foglalkoztatja a téma, azoknak ajánlom figyelmébe a Duna TV-n készült interjút a moduláris elektromos buszról:

Az interjú a moduláris elektromos buszról

Kockáknak

Két processzor beszélget a buszon….akik ezt a beszélgetés „le” akarják hallgatni és komolyabban érdeklődnek a busz technikai paraméterei, újításai iránt, azoknak ajánlom ezt a weboldalt, ahol minden olyat megtalál a buszról, ami lényeges:

Aki pedig szereti a találós kérdéseket annak a végére még 1:

"Egy buszban 7 gyerek utazik. Mindegyiknek van 7 hátizsákja. Minden hátizsákban van 7 macska. Minden egyes macskának van 7 kiscicája. Mennyi láb található összesen a buszon? (a sofőr lábát nem számoljuk) Sok sikert!

LEGO rajongóknak, pedig:

Egy kis ízelítő, a hazai buszipar remekeiből, mi másból, mint természetesen LEGO-ból

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.