Dr. Réthy István főiskolai tanár az evogreen Akadémia szervezésében 2014. február 27-én „Elkerülendő csapdák vállalkozóknak: Vezetői stílus finomhangolása és konfliktuskezelés” címmel Budapesten üzleti előadást és tréninget tartott a kis- és középvállalkozásokban tevékenykedő érdeklődők számára.

A programon részt vevő – főként dinamikus fiatal vállalkozóból álló - szép számú érdeklődő, mind az előadás tartalmi részét, mind a vezetői stílus tesztet és  a néhány játékos gyakorlatot –mely egy profi előadó által, tapasztalt, hozzáértő fegyelmezettséggel, ugyanakkor könnyedséggel került átadásra – konstruktív közreműködéssel és igen pozitív megítéléssel fogadta.

Ezen interaktív képzés végére az érdeklődők válaszokat és személyes visszacsatolást kaptak a vezetéssel összefüggő konfliktuskezelés stratégiáit illetően, melyeket remélhetőleg vállalkozásuk „mindennapjaiban” is sikerrel hasznosíthatnak.

A nagy érdeklődésre figyelemmel fenti előadás és tréning  2014. június hónapban Budapest és Kecskemét helyszínnel ismét megrendezésre kerül.

További programokról tájékozódhat az evogreen akadémia honlapjáról.

Dr. Horváth Endre 1997 óta nyújt támogatást magyar vállalkozásoknak
stratégiatervezés és projekttervezés területén.
Az NGM gazdaságfejlesztésért felelős volt helyettes
államtitkárát gyakorlati tapasztalatairól kérdeztük.

Mit gondol a mai magyar vállalkozások stratégiaalkotásáról?

A rossz hír az, hogy számos magyar vállalkozás nem készít írott tervet. Leginkább csak akkor, ha valamilyen külső kényszerítő erővel találkozik. Ez a kényszer lehet hiteligénylés, befektető bevonása, vagy külpiacokra lépéshez partner bevonása; esetleg vevői követelmény vagy válsághelyzet. 

A jó hír az, hogy ha valaki veszi a fáradságot, és írott stratégiai tervet készít, máris egy lépéssel versenytársai előtt jár. És hogy a tervet miért nem írják le? A terv a tulajdonos-cégvezető fejében van, és elvárja, hogy mindenki kövesse. Ugyanakkor azért nem írja le, mert így könnyebb menet közben módosítani rajta.

Mi különbözteti meg a jó stratégiát a rossztól?

A jó stratégia reális helyzetértékelésen alapul, 5-10 évre érvényes közös jövőképet fogalmaz meg, elemzi a versenyhelyzetet, és konkrét lépéssorozatot, éves akciótervet, projekttervet is tartalmaz. Ekkor a terv nem csak álom marad, hanem jól mérhetően egyre közelebb kerülünk saját belső elvárásainkhoz.

A rossz stratégia nem vonja be az érintett munkatársakat, nem tárja fel az ő mozgatórugóikat, és nem olyan értékek mentén tűzi ki a célokat, amelyekkel mindenki maradéktalanul azonosulni tud. Ilyen esetben a vezető hiába várja, hogy mindenki egy irányba húzzon.

Milyen vezetői attitűd szükséges a jó stratégia kialakításához?

A vezetőnek két területen kell nyitottnak lennie. Először is fel kell ismernie azt, hogy a stratégiatervezés módszertana hasznos, tanulható és bevált. Másodszor fel kell ismernie azt, hogy a munkatársak bevonásával folyó tervezéssel többet nyer, mint az arra fordított évi két nap.

Bővebb információ stratégiaalkotásról ITT

Sikeres ÖTös – 5 nap, 5 előadó, 5x5 titok

Ma Magyarországon rendkívül kiélezett a verseny a vállalkozók között, és sajnos sokan kudarcot vallanak.

Miért tud valaki a semmiből egy sikeres vállalkozást felépíteni?

Sokan miért képtelenek erre?

A választ erre nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy akik sikeresek lettek azok hogy csinálták, milyen buktatókkal szembesültek, azokat hogyan oldották meg és minek köszönhetik sikerük kulcsát.

Egy közvélemény kutatás keretében sikeres vállalkozókat interjúvoltunk meg és arra kerestük a választ, hogy szerintük min múlik a siker, mi a sikeres vállalkozás kulcsa. A válaszadók mindegyike első három hely egyikén említette, hogy az eredményes vállalkozásának kulcsa a folyamatos tanulás és önképzés.

Az evogreen Akadémia 2014 tavaszán Vállalkozásfejlesztő ROADSHOW-t indít útjára, mely célja megmutatni a sikerhez vezető utat.

Az evogreen Akadémia célja, hogy gondolatokat ébresszen, sikeres technikákat mutasson meg annak érdekében, hogy vállalkozásod minél sikeresebb legyen. Ma a világ legnagyobb vállalatainak átlagéletkora 18 év, 2025-re 15 év lesz (a hatvanas években még 62 év volt!). Ezért kell alkalmazkodni a változáshoz, mely alkalmazkodás nem jelent mást, mint a folyamatosan tanulást, adaptálást és újítást.

Sikeres vállalkozás járhat akár kitaposott ösvényen, de akár járatlan utat is választhat. Egy a lényeg, hogy induljon el a siker felé, mindegy melyik úton. Az egyes meghódítani kívánt csúcsokat, sikereket, célokat tekintsük a fejlődés egyes fázisainak, melyek folyamatos önképzést és tanulást indukál. Minél magasabbra jutnunk a siker csúcsán annál jobban tágul ki körülöttünk a látóhatár, a lehetőség; és annál biztosabb, hogy vállalkozásunkat időről-időre meg tudjuk újítani, új célokat, perspektívákat tudunk a látóhatárunkba elérhető közelségbe bevonni.

Az útkeresést (sikertényezők, jövőképalkotás), a látóhatár tágítást (stratégiaalkotás), gondolkodásmódbeli újításokat (tervezési folyamatok optimalizálása) tűzte ki az evogreen Akadémia Vállalkozásfejlesztő Roadshowjának céljaként, annak érdekében, hogy minél több sikeres magyar vállalkozás működhessen.

Az evogreen Akadémia: a számokban kifejezett LEHETŐSÉG – TUDÁST, ÉRTÉKET, TAPASZTALATOT adunk át, mely magával vonzza az EREDMÉNYNÖVELÉSI LEHETŐSÉGET.

Előadások témái:

1. Elkerülendő csapdák vállalkozóknak: vezetői stílus finomhangolása és konfliktuskezelés

2. A sikeres stratégia tervezés és projektvezetés titkai

3. Hogyan adjuk el szolgáltatásainkat és termékeinket?

4. Eredmény - cash-flow – üzleti siker

5. Új vevőszerző stratégiák online marketing módszerekkel

Előadók:

Dr. Réthy István - Károly Róbert Főiskola

Dr. Horváth Endre - Nemzetgazdasági Minisztérium volt helyettes államtitkára

Malik Rami - Matt Humántanácsadó Kft.

Lengyel László - evogreen Kft.

Máthé Albert - saleskoffein.hu

Dönts: Akarsz változtatni?

Ha igen, élj a lehetőséggel: KLIKK ide!

…hamarosan pályázati felhívást tesznek közzé társasházi lakóközösségek számára, lépcsőház világítások energiatakarékos korszerűsítése témában.

Kezdhetném így is: A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása az a cél, melynek érdekében mindannyian tudunk tenni.

Erre Te: katt inkább másik oldalra, mondván elegem van a más céget gazdagító öncélú energiatakarékoskodásból…megértem, nekem is, ezért:

Inkább így kezdem…

Tudod-e?

Az Európai Bizottság 2008-as határozata alapján 2012-ig minden hagyományos, izzószálas villanykörte gyártása fokozatosan megszűnik az EU-ban. Helyette az energiatakarékosabb halogén – illetve LED-es lámpák kerülnek használatba, amelyek akár 70%-kal kevesebb energiát fogyasztanak ugyanakkora teljesítmény, illetve fényerő mellett, s élettartamuk is hosszabb.

Azt már szerintem mindenki tudja, hogy a régi villanykörte a legpazarlóbb világítási forma (ja és nem utolsó sorban, mint kiderült, környezetkárosító is). Amit még sokan gondolnak, hogy a LED-es világítás jó ugyan, a lehető legkevesebbe kerül az áramfogyasztása, de ugyanakkor igencsak drága.

Nem hiába írtam azt, hogy „sokan gondolnak”. Vannak, akik már elkezdtek számolgatni, osztani-szorozni és végül arra jutottak, hogy a LED-es világítás (aminek már az ára is rendkívüli mértékben csökkent az utóbbi néhány évben) a lehető legkifizetődőbb befektetési forma (mármint, ami a költségcsökkentést illeti).

A LED-el jelentős energia megtakarítást lehet elérni, és ezzel hosszútávon is kímélni tudjuk élő és természeti környezetünket. Természetesen az energiatakarékosság és hatékonyság a költségeket is csökkenti és pénztárcánkat sem apasztja, ami Karácsony előtt sem utolsó, ugyebár!

Szóval…

...ha már elkezdtünk gondolkozni, hogy megérné-e lecserélni lakásunkban apránként a régi izzóinkat energiatakarékos LED-ekre, akkor miért ne gondolkozhatnánk abban, hogy a közösségi tereinknél is minőségi cserét hajtsunk végre, hiszen a közös költségnek nem kis hányada a világítás.

Nohát, aki eddig eljutott az olvasásban és még nem adta fel, annak van egy jó hírem: a pályázatot, melyről „fülest” kaptam, hamarosan kiírják, melynek a lakóépületek közösségi tereinek világítás korszerűsítése lesz a témája.

Figyelj és kövess: közvetítek, fülelek és tájékoztatok, hogy zöldebb tudj lenni Te és lakóközösséged egyaránt!

Itt figyelhetsz velem együtt: www.evogreen.hu

Az evogreen kft (http://www.evogreen.hu/) az evopro Group tagja pályázat kiírását tervezi, melyet Önkormányzatokkal közösen írna ki társasházi lakóközösségek, önkormányzati intézmények számára: lépcsőház, közösségi terek, világításának energiatakarékos korszerűsítése témában.

Kitűzött célok

A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

A Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét kívánja biztosítani. Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.

A stratégiai célrendszer elérése érdekében öt nagyon fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum, melyek közül az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása az a cél, melynek érdekében mindannyian tudunk tenni.

Az Önkormányzatok az irányításuk alá tartozó területen több szempontból is felelősek a fenntartható fejlődés biztosításáért, a terület hatékony energia ellátásáért. A Nemzeti energiastratégia céljainak elérésében és a választók elégedettségének megtartásában, megszerzésében segít ez a pályázat, ahol a kiírók érdekei jól ötvöződnek és mindenben alátámasztják és segítik a pályázók érdekeit.

Lehetővé válik, hogy a felelősen gondolkodó és gazdálkodó közösségek lakókörnyezetükben a közösségi terek világítását megújítsák, költséghatékonnyá tegyék, és mindezt – jórészt - az elért megtakarításból finanszírozva többlet teher vállalása nélkül – kockázatmentesen – valósítsák meg.

Az Önkormányzattal szorosan együttműködve – 60-80 lépcsőházra vonatkozóan és 120M Ft-os keretösszegben - ehhez nyújt finanszírozási, technikai és logisztikai segítséget az evopro Group, azzal, hogy az evogreen Kft

• segíti a pályázást és felmérést (egyben egy tematikus auditot biztosít a lakóközösségnek),
• elkészíti a szükséges kalkulációt, terveket,
• 24-36 havi részletfizetést biztosít a szállított eszközökre,
• teljes körű kivitelezést és garanciát biztosít a projektekre.

Az együttműködés lehetséges formája

Az Önkormányzat és az evogreen Kft együttműködési megállapodást köt, melyben rögzítik a közös célokat. Megállapodnak a várható nagyságrendben, a bírálati szempontokban és a lebonyolítás módjában. A Megállapodásban rögzítik a pályázati együttműködéssel kapcsolatos elvárásaikat és kötelezettségeit, figyelemmel az önkormányzatok eltérő belső szabályozásaira és eljárási szokásaira tekintettel is.

A pályázható műszaki megoldás

Az Európai Bizottság 2008-as határozata alapján 2012-ig minden hagyományos, izzószálas villanykörte gyártása fokozatosan megszűnik az EU-ban. Helyette az energiatakarékosabb halogén – illetve LED-es lámpák kerülnek használatba, amelyek akár 70%-kal kevesebb energiát fogyasztanak ugyanakkora teljesítmény, illetve fényerő mellett, s élettartamuk is hosszabb.

Az evogreen Kft kifejlesztette az evoLED lámpacsaládot és azon belül is az épületek belső, közösségi tereiben alkalmazható típusokat.

Az egyedi tervezésű lámpák alkalmasak lépcsőházak, közlekedők, garázstermek energia hatékony, biztonságos és gazdaságos megvilágítására.

Számos budapesti és vidéki, megvalósított projekt is bizonyítja a lámpák tudják teljesíteni a vállalt feltételeket.

Az evopro Group és partnerei szeretnék a pályázaton keresztül is megismertetni azt a technológiát (http://www.evogreen.hu/tartalmak/fenntarthato_vilagitas/), mely hozzásegítheti a pályázókat, hogy tényleges megtakarítások elérése mellett részesei legyenek Magyarország, városuk és közvetlen lakókörnyezetük fejlesztésének.

Javasoljuk, hogy tanácsadónkkal vegyék fel a kapcsolatot, aki a pályázattal összefüggésben, de azon túl is segíti Önöket közös energetikai céljaink elérésében.

Tamás Miklós
energetikai tanácsadó

tamas.miklos@evogreen.hu

Bezárta kapuit a november 7-9-ig a Hungexpon megrendezésre került Automotive Hungary – Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás. Mint előző blog bejegyzésben említettem érdekesnek tűnt két előadás: Moduláris platformú innovatív elektromos buszcsalád és az Innovációs megoldások az autóiparban és közlekedésben.

Felettébb érdekes volt ez a két előadás, melynek tanulságait és érdekességeit az alábbiakban osztom meg veletek:

A LEGO fogalom, a minőség, a tartósság, a játék, a kombinálhatóság, a fantázia megjelenítésének fogalma (ugye apukák :-))? Nem ismerek olyan embert, aki nem tudja, mi a LEGO. A ma már fogalommá vált játékban az a jó, hogy csak a kockák és elemek mennyisége szabhat határt fantáziánknak, bármit megépíthetünk belőle.

Forrás: http://blogs.msdn.com/b/laurelle

Gondoljunk csak bele, hogy szépítettük legóvárosunkat gyerekkorunkban? Ültettünk egy kis fát jobbra, némi virágot balra, a közvilágítást sem felejtettük ki, a parkokat és a tavat is felépítettük, miközben olyan járművet alkottunk, mely mindent igényt kielégített. Ha akartuk az aszfalton gurult, vagy felröppent a levegőbe, de ha a rendőrségi helikopter üldözőbe vette, akkor akár néhány mozdulattal tengeralattjáróvá átalakítva már a tó fenekén bujkált üldözői elől.

De ha „játszásiból” működik, miért ne működne ez a való életben? Mi oka van, hogy nagyban nem merünk próbálkozni, ha lehetőségünk van rá?

Van egy cég, amely úgy gondolta, hogy ha ez működik – és elég régóta sikeresen működik – játékországban, akkor működhet akár a való életben is. Végre!!! Mert valaki elrugaszkodni a jól bevált recepttől és nem félt ALKOTNI!

Alkotni, de mit?, mert ugye ezt még nem árultam el…

Találós kérdés (csak ne gondolja senki, hogy gondolkodás nélkül hagyom :-)):

Kék is, büdös is és mindig késik – mi az? (Budapestiek előnyben, vidékiek meg gondolkodjanak sárgában)

Megoldás: busz

Gondolom az suhant át az agyadon, mint a villám, hogy mi vaaaaaaaaaaaaaaaaaan? Normális ez, mit akar egy buszról mondani?

Várd csak ki a végét! Olvass tovább, vagy sosem tudod meg!

Magyar fejlesztők egy csoportja kitalált egy olyan kombinációt, mely környezetkímélő, költséghatékony, hosszútávon megtérülő, elemekből különféleképpen variálható. Valljuk be, ezeket a jelzőket azért senki sem aggatná a mostani buszokra. Miért is ne?!

Senki ne ijedjen meg, nem fogok senkit a száraz típusismertetéssel, technikai paraméterekkel és egyéb mérnöki – kitudjakiértidejólhangzik – lózungokkal traktálni, melyet egyébként is fellelhet bárhol a neten, hanem inkább elmondom – ha már zöld blogról van szó ugye – hogy a környezetünknek miért lenne fontos, ha ez a megoldás elterjedne.

Ahogy megláttam az első képeket róla, azonnal a LEGO ugrott be, ha akarok hozzáteszek, ha akarok elveszek belőle, ahogy az útvonal kívánja. Nézd csak:

Tovább nézegetve a képeket, egészen modernnek és újszerűnek tűnik, egyszerűen jól néz ki, szívesen felpattannék rá. És Te?:

Itt lehetne áradozni a vonalvezetésről, a design-ról és egyéb más paraméterekről, de ez itt nem a TotalCar. A kinézet fontos, de valljuk csak be az élhető környezet szempontjából egyáltalán nem lényegbevágó. Egyet azért leszögezhetünk, vizuálisan sem környezetszennyező :-).

Felleltem egy videot, ahol „működés” közben látható a koncepció

Ha már az elején LEGO hasonlattal éltem, végigviszem ezt a gondolatmenetet és így mutatom be nektek:

1. Elemes

A LEGO is elemekből tehető össze, csakúgy, mint ez a busz, ha akarod megnöveled, ha akarod lecsökkented a méretét, amit az utaslétszám az adott vonalon megkíván.

Elemei, ahogy LEGO-nál:

- front modul (a vezetőteret és az első futóműt foglalja magába),

- középső modul (utastér, ajtók, ablakok modulja)

- hátsó modul (vagy hajtás modulból, ami a hajtást, a hátsó futóművet és az utastér hátsó szekcióját tartalmazza)

E három modulból kedvünkre alakíthatjuk ki a legoptimálisabb buszt.

2. Műanyag

Főbb részei ennek is műanyagból készülnek. Nagy szilárdságú kompozit anyagot (szálerősített műanyagot) használnak, mely könnyebb, mint a fém, tartósságát pedig a korróziómentesség garantálja. Fém vs műanyag? Természetben egyiket sem nagyon szeretjük, de ha már választani kell inkább a kompozitból készült busz a nyerő, mivel az ebből az anyagból készült felépítmény szilárdsága semmiben sem marad el a fémből készült karosszériáktól, ugyanakkor sokkal könnyebb azoknál, így a kisebb súly nemcsak jelentős üzemanyag megtakarítással jár, hanem a közutakat sem rongálja annyira.

3. Környezetbarát

A kompozit és a többi felhasznált alapanyag túlnyomó többsége környezetbarát, újrahasznosítható. A városi és elővárosi közlekedésre szánt buszcsalád újszerű megoldásnak köszönhetően lehetővé teszi a nulla károsanyag-kibocsátást. A járművek üzemeltetése 30 százalékkal olcsóbb a hagyományos buszokénál. Ami megdöbbentő (legalábbis számomra), hogy a fékezéshez felhasznált energiát is vissza tudják táplálni a rendszerbe.

Röviden, zöldebben, ennyi…

Komolykodóknak és tenni akaróknak

Akiket komolyabban foglalkoztatja a téma, azoknak ajánlom figyelmébe a Duna TV-n készült interjút a moduláris elektromos buszról:

Az interjú a moduláris elektromos buszról

Kockáknak

Két processzor beszélget a buszon….akik ezt a beszélgetés „le” akarják hallgatni és komolyabban érdeklődnek a busz technikai paraméterei, újításai iránt, azoknak ajánlom ezt a weboldalt, ahol minden olyat megtalál a buszról, ami lényeges:

Aki pedig szereti a találós kérdéseket annak a végére még 1:

"Egy buszban 7 gyerek utazik. Mindegyiknek van 7 hátizsákja. Minden hátizsákban van 7 macska. Minden egyes macskának van 7 kiscicája. Mennyi láb található összesen a buszon? (a sofőr lábát nem számoljuk) Sok sikert!

LEGO rajongóknak, pedig:

Egy kis ízelítő, a hazai buszipar remekeiből, mi másból, mint természetesen LEGO-ból

November 14-én parkolási és mobilitási konferencia lesz. Érdekesnek tűnik - legalábbis a honlapjukat böngészve - én biztos ott leszek, márcsak azért is, mert néhány egész érdekes zöld témát fedeztem fel a konferencián. Akinek van kedve, csatlakozzon, akinek meg nincs ideje, annak beszámolok a konferenciáról...

Egy kis ízelítő, mi a szösz ez...

Parkolási és Mobilitási Konferencia – Parking Development Forum 2013. november 14.

A Magyar Parkolási Szövetség 1989-es alakulása óta évente rendez szűk körű szakmai konferenciákat tagjai számára. 2013-tól új időszámítás kezdődött, aminek jegyében a parkolási és mobilitási kérdéseket szélesebb körben is megvitatják. A hazai gépjárműállomány tendenciája továbbra is emelkedik, a parkolási problémák pedig az Önkormányzatok vállát nyomják. Úgy tűnik, a helyzetet nem lehet az „utcán megoldani”, a fejekben is rendet kell tenni! A helyzet javításához az iparág többi szereplőjére – autókereskedőkre, biztosítókra, energiaipari cégekre - is szükség van: csak együtt gondolkodva, lehet ugyanis növelni az autóvezetők tudatosságát és felelősségvállalását. Ez jelentősen hozzájárul a parkolóházak és mélygarázsok használatának terjedéséhez, a kihasználtság javulásához, végül pedig új ingatlan (garázs) beruházások generálásához.

A 2013-ben Budapesten megrendezése kerülő Parking Development Forum a legfontosabb parkolási és mobilitási konferencia Magyarországon. Célja, hogy a városi parkolási és mobilitási problémák megoldásának lehetőségét új szintre emelje, biztos szakmai támaszt adjon a jövőbeli tervezéshez, illetve újrapozícionálhassa a parkolást. 

A Parking Development Forum a gazdasági helyzetre reflektáló tematikával, a realitásokhoz igazodó felépítésben magas színvonalat kínál, hogy a rendezvény ne csak informatív, hanem hasznos is legyen. Különösen ügyelnek arra, hogy ne csak parkolási és mobilitási szemszögből nézzék meg a problémákat és a kiutakat, hanem más forrásból is keressenek válaszokat, illetve fontosnak tartják, hogy közép és hosszú távú jövőképet adjanak a szektornak és ne ragadjanak le a jelen problémáinál.

Érdekes zöld témák:

• Mitől lesz egységes és elfogadott a közterületi parkolás?
• Milyen autókkal járunk 10 év múlva?
• Mi az amire legjobban vágyik egy újautó vásárló?
• Melyek a legújabb trendek a Zöld Parkolás területén?
• Parkolási áramlat - Elektromos autó töltőhelyek telepítése Budapesten
• Nem parkolás, és mégis az – innováció a moduláris busztól közösségi hajóikig 
• DOX Parking - Közterületen
• ZÖLD GARÁZSOK - Hogyan lehet környezetbarát egy parkolási létesítmény?
• Tudatos Parkolás Program

Bővebb információ a konferenciáról: http://www.parkingforum.hu/index.php/hu/

A hazai autóipar ünnepe! felszólítással nyílik új kiállítás a héten a Hungexpo-n. Erre ki ne kapná fel a fejét?! Hazai és autóipar egy mondatban, no nézzük csak:

„A magyar autógyártás teljes spektrumát felölelő új járműipari szakkiállítás, mely lefedi a járműgyártás tervezéstől kivitelezésig tartó összetett folyamatát! Nincs hasonló témájú kiállítás a kelet-közép-európai régióban. A szakkiállítás kiváló lehetőség az autóipari trendek és a piac fejlődésének nyomon követésére, a hosszú távú életpálya modellek megismerésére, álláslehetőségek feltérképezésére, hiszen többek között a négy magyarországi OEM és számos piacvezető TIER1 és TEIR2 gyártó is kiállítóként vesz részt a rendezvényen. Mellettük biztosan bemutatkoznak többek között az ipari elektronika, a járműipari informatika, az automatizálás, a design-tervezés, a szerszám- és alkatrészgyártás, a logisztika, a szakmai szervezetek és szakmédia képviselői. A rendezvény a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is kínál látnivalókat, információkat a hosszútávra tervezhető járműipari tanulási és foglalkoztatási életpályák bemutatásával.”

Érdekes számomra, hogy nemcsak a trendeket és a piaci lehetőségeket, hanem életpálya modelleket is bemutatnak a fiatalak részére – hajrá!

Elkezdtem böngészni a programokat, előadásokat, kiállítókat, mely között két előadást kiemelnék, mert innovatívnak és érdekesnek tartom „zöld szemüvegemen” keresztül is:

2013. november 7. csütörtök, 15:30-16:00
Moduláris platformú innovatív elektromos buszcsalád

2013. november 8. péntek, 10:00-10:30
Innovációs megoldások az autóiparban és közlekedésben

Ha van időd és kedved, gyere el Te is, ha nincs, majd beszámolok róla, mert az elektromos busz nagyon ígéretesnek tűnik. Végre nem kéne szagolni a 7-es busz bűzét, amikor gázt ad és lehúzott ablakkal is lehetne élvezni – elterjedésük esetén – a városi autózást egy könnyed nyári este :-)

Kiállítás ideje: 2013. november 7-9. 9:00-18:00

Kiállítás helyszíne: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont, H-1101 Budapest, Albertirsai út 10.

Bővebb információ: http://www.automotivexpo.hu/

 Hogy mik vannak? Találtam egy pályázatot:

Az evogreen Akadémia pályázatot hirdet kis- és közepes vállalkozások számára cégdiagnózis témakörben 2013. október 28-tól 2013. november 8-ig tartó pályázati időszakban, melynek eredményeként az evogreen Akadémia senior szakemberei előzetes egyeztetés alapján, a cég munkatársainak aktív közreműködésével és bevonásával elvégzik a sikeres pályázó cég cégdiagnózisát költségmentesen, melyben

1. vezető tisztségviselőkkel mélyinterjút készítenek,

2. megállapítják a cég életgörbe pályáját,

3. felmérik a belső konfliktuspotenciálját,

4. prezentálják az eredményeket,

5. konkrét javaslatot tesznek projektek formájában a sikeres továbblépéshez.

Pályázat egészében elérhető: http://evogreen.hu/cikk/palyazat/

Elkezdett érdekelni, hogy mi fán terem ez a pályázat, ilyet még nem láttam, és Te?

Úgy hangzik, mint egy orvosi vizsgálat – cégdiagnózis…brrrr. De pont ez keltette fel a figyelmem, nézzük csak, ha tovább olvasom a kiírást tényleg olyan, mint egy orvosi vizsgálat tetőtől-talpig:

• cégdiagnózis - kivizsgálás

• mélyinterjú – CT v MRI, csak, hogy lássuk belülről hogy működik az agy meg a többi szerv

• életgörbe  - EKG

• konfliktuspotenciál – hááát ezt most így nem részletezném, de szerintem mindenki tudja mire gondolok itt :-)

• eredmények – vizsgálati eredmények, leletek

• javaslatok – gyógymód, kúra, életmódváltás

Nézzük tovább, kik részesülhetnek ebben a vizsgálatban:

A kiírás szerint minden Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozás beadhat ilyen pályázatot.

Ami érdekes és kihívás szerintem, hogy a pályázati anyagnak – a szokásos beadandókon felül még – tartalmaznia kell egy motiváció leírást – ez olyan mint az orvosnál a Mi a panasza a betegnek? kérdésre a válasz: melyben a pályázó leírja, milyen problémák alapján tartja cégét érdemesnek arra, hogy szervezetét szakemberek bevonásával megvizsgálják, rávilágítva az esetleges szervezeti problémákra, megkeresve azok gyökerét, és javaslatot tegyenek komplett projektet formájában a szervezet hatékonyságnövelésére, és ezáltali vállalkozásfejlesztésre.

És az utolsó beadandó dokumentum pedig egy nyilatkozat, csakúgy, mint műtét előtt csak ezt nem beleegyező nyilatkozatnak, hanem elkötelezettségi vezetői nyilatkozatnak hívják.

Érdekes…szerintem, akinek van egy kis ideje no meg kis- vagy közepes vállalkozása és úgy érzi, hogy ebben a válságban ráfér egy kis magánszakorvosi ellátás, annak érdemes felállítani saját panaszait, hogy a pályázat keretében, hatékony és szakszerű kezelést kaphasson! MÉG VAN RÁ 7 NAPJA!!!

Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű áramtermelő kiserőművek száma és összes beépített teljesítménye az utóbbi két évben Magyarországon. A legtöbb esetben megújuló energiaforrásból helyben megtermelt és általában helyben felhasznált energiáról van szó, amely a jelek szerint nemcsak a lakosság, hanem a gazdálkodó szervezetek számára is egyre vonzóbb alternatívát kínál energiafogyasztással kapcsolatos kiadásaik csökkentésére. Persze, csak ha okosan csinálják.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt éves statisztika szerint az 50 kilovoltampert nem meghaladó, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek száma 2008-hoz viszonyítva több mint a tízszeresére, beépített kapacitásuk pedig mintegy húszszorosára nőtt.

A MEKH által begyűjtött szolgáltatói adatok szerint 2012 végén összesen 1476 ilyen berendezés működött 10,92 megawatt összesített beépített kapacitással. Ezen belül a napelemes áramtermelő rendszerek súlya meghatározó, 1440-es darabszámukkal és 10,4 megawattos összesített teljesítményükkel – legalábbis a „mini” kategóriában – messze meghaladják a többi technológia (szélgenerátorok, gázmotorok, biogázmotorok, kis kapacitású vízerőművek) részesedését.

Gyors számítással az is kiderül, hogy a hálózatra csatlakoztatott háztartási méretű naperőművek átlagos teljesítménye 7,2 kilowatt. Egy ekkora rendszer – évi 8000 kilowattóra áram előállításával számolva – egy átlagos háztartás villamosenergia-igényének körülbelül háromszorosát képes biztosítani. Vélhetőleg tehát szép számban akad a kiserőművek között a családi házak tetejére elhelyezett, magánszemélyek tulajdonában lévő napelemes rendszer; valamint kisebb üzemcsarnokok, irodaházak; továbbá állami vagy önkormányzati létesítmények területén üzemelő, néhányszor tíz kilowattos kategóriába eső naperőmű is.

A motiváció egyértelmű: a rezsicsökkentés. Mivel az 50 kilowatt alatti teljesítményű napelemes rendszerek nem értékesíthetnek a támogatott átvételi árat biztosító kötelező áramátvételi (KÁT) rendszer keretében; a cél tehát minden esetben a saját hálózati áramvételezés csökkentése, kiváltása. A lakosság körében persze a zöld energiaforrásra történő átállásra való motivációt nagyban csökkentheti az újabb kormányzati rezsivágás, ugyanis az egyetemes szolgáltatói árak mesterséges csökkentése évekkel tolhatja ki a megújuló alapú rendszerek létesítésének megtérülési idejét.

Ezzel szemben a saját felhasználási célra termelő kiserőművek létesítése a vállalati szegmensben továbbra is egyre vonzóbb alternatívát kínál az áramfogyasztással kapcsolatos kiadások mérséklésére, főleg ha azt valamilyen pályázati forrással meg is támogatják. Nem véletlen, hogy a KEOP ezt támogató kiírásai óriási népszerűségnek örvendenek.

Nem véletlen, hogy a vállalati és önkormányzati szektor számára elérhető uniós energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását támogató forrásokat szinte napok alatt lekötik a pályázati igények. Mivel a vállalati szektor piaci alapon szerzi be a villamos energiát, minden kiadáscsökkentő megoldás érdekli a versenyképességük megőrzését szem előtt tartó vállalatokat. Az elmúlt időszakban az 50 kilowatt feletti kategóriában is megjelentek az első olyan napelemes kiserőművek, amelyek ugyan nem háztartási méretűek, ennek ellenére mégsem értékesítenek a KÁT rendszer keretében. Ezen kiserőművek összesített kapacitása 2012 végén kb. 1 megawattot tett ki.

A háztartási méretű erőművek számának látványos bővülése egyszerre növeli a megújulóenergia-felhasználás részarányát, és csökkenti az ország fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A felhasználók számára előnyös, hogy a kiserőmű által termelt energiával az üzemeltető részben (vagy éves szaldóval számolva akár teljes egészében) fedezni tudja saját energiafogyasztását, így jelentősen függetlenítheti magát az energiaszolgáltatóktól. A háztartási méretű kiserőművek esetében helyben megtermelt és általában helyben felhasznált kisfeszültségű, decentralizált energiatermelés történik, ezért nem szükséges a villamos energia szállítása és transzformálása, ami miatt rendszerszinten csökken a hálózati és átalakítási veszteség. Ez mérsékli a villamosenergia-ellátás költségeit, és javítja az energiahatékonyságot.

Kiserőművekkel a céges versenyképességért, de hogyan?

Alapvetően két megoldás létezik: saját beruházásban kiépíteni a megújuló energiaforrásokat kiaknázó kapacitásokat, vagy találni egy külső energetikai partnert, aki elvégzi a fejlesztést, majd tőle meg lehet vásárolni az áramot. Természetesen mindkét változatnak megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Lássuk előbb a saját beruházást! Legyen, mondjuk egy 100 kilowatt kapacitású napelem park a létesítés tárgya, úgyis ez most a legnépszerűbb. Ennek a fejlesztési összköltsége kijöhet 60-65 millió forintból. Ekkora beépített kapacitással a magyar napsütéses órák alapján évente körülbelül 120 ezer kilowattóra villamos energiát lehet megtermelni évente. Amennyiben ezt a hálózatról vásárolná meg, kisfeszültségű csatlakozáson keresztül (nagyjából ennek kiváltására nyújthat megfelelő alternatívát a saját napelemes rendszer) az adott cég, akkor körülbelül kilowattóránként rendszerhasználati díjakkal együtt 45 forint körüli összeget fizetne az áramért.

A fenti számokat alapul véve a beruházás támogatás nélkül körülbelül 12-14 év alatt térülne meg. Azonban ha a beruházás valamilyen KEOP-os támogatást kap – ez jellemezően 50 százalék körül alakul, akkor a megtérülés már egy sokkal értelmezhetőbb 7-8 éves megtérülést mutat.

A saját beruházásnak természetesen hátrányai is vannak: ezek közül talán a legfontosabb, hogy saját tőkét, esetleg hitelfedezetet igényel, mely utóbbi esetében a kamatterhek miatt tovább tolódik a fejlesztés megtérülése.

De mi a helyzet akkor, ha sikerül egy energetikai partnert bevonni a rezsicsökkentési törekvések megvalósításába? Ez esetben a vállalkozásnak nincs szüksége saját tőkére, hiszen a beruházást a partner hajtja végre. Ez esetben vállalatunknál már csak a csökkenő áramszámlák jelentkeznek. Igaz, ez esetben nagyjából csak a rendszerhasználati díjak kiesésével lehet számolni, ami viszont így is jelentős – a fenti számokkal mérve körülbelül évi másfél millió forintos megtakarítást jelenthet.

Cégünk mellett azonban érdemes megnézni, hogy a partnercég megtérülése miként alakul. A megtermelt áram értékesítése ez esetben nem a KÁT-on keresztül történik, de nyilván bolond lenne valaki olcsóbban adni a terméket a garantált árnál, tehát ez esetben is számolhatunk egy 35 forint körüli (ez most a kötelező átvételi tarifa a napelem esetében) értékesítési árral. A projekt megtérülése támogatás nélkül 15-16 év körüli, míg egy ötven százalékos támogatással lecsökken 8-9 évre. Ez azért már az energetikában vállalható.

Ráadásul a megtérülést követően a szerződés is újratárgyalható, és így már a rezsijét csökkenteni kívánó vállalkozás akár piaci ár körüli összegért is megkaphatja az áramot, továbbra is rendszerhasználati díjak nélkül. A partnercégnek innentől pedig már csak a minimális karbantartási költségeket kell ráfordítani a berendezésekre. Igazi win-win helyzet!

A tanulság pedig, hogy a céges rezsiprés enyhítéséért érdemes számolgatni, és kihasználni minden csökkentési lehetőséget, hiszen lehet jó megoldásokat találni.

Forrás: http://azaramara.blog.hu