20130925_index_solarroof.jpgUgrásszerűen megnőtt a háztartási méretű áramtermelő kiserőművek száma és összes beépített teljesítménye az utóbbi két évben Magyarországon. A legtöbb esetben megújuló energiaforrásból helyben megtermelt és általában helyben felhasznált energiáról van szó, amely a jelek szerint nemcsak a lakosság, hanem a gazdálkodó szervezetek számára is egyre vonzóbb alternatívát kínál energiafogyasztással kapcsolatos kiadásaik csökkentésére. Persze, csak ha okosan csinálják.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt éves statisztika szerint az 50 kilovoltampert nem meghaladó, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek száma 2008-hoz viszonyítva több mint a tízszeresére, beépített kapacitásuk pedig mintegy húszszorosára nőtt.

A MEKH által begyűjtött szolgáltatói adatok szerint 2012 végén összesen 1476 ilyen berendezés működött 10,92 megawatt összesített beépített kapacitással. Ezen belül a napelemes áramtermelő rendszerek súlya meghatározó, 1440-es darabszámukkal és 10,4 megawattos összesített teljesítményükkel – legalábbis a „mini” kategóriában – messze meghaladják a többi technológia (szélgenerátorok, gázmotorok, biogázmotorok, kis kapacitású vízerőművek) részesedését.

Gyors számítással az is kiderül, hogy a hálózatra csatlakoztatott háztartási méretű naperőművek átlagos teljesítménye 7,2 kilowatt. Egy ekkora rendszer – évi 8000 kilowattóra áram előállításával számolva – egy átlagos háztartás villamosenergia-igényének körülbelül háromszorosát képes biztosítani. Vélhetőleg tehát szép számban akad a kiserőművek között a családi házak tetejére elhelyezett, magánszemélyek tulajdonában lévő napelemes rendszer; valamint kisebb üzemcsarnokok, irodaházak; továbbá állami vagy önkormányzati létesítmények területén üzemelő, néhányszor tíz kilowattos kategóriába eső naperőmű is.

blog_háztartási kiserőmű_táblázat_20130902.jpgA motiváció egyértelmű: a rezsicsökkentés. Mivel az 50 kilowatt alatti teljesítményű napelemes rendszerek nem értékesíthetnek a támogatott átvételi árat biztosító kötelező áramátvételi (KÁT) rendszer keretében; a cél tehát minden esetben a saját hálózati áramvételezés csökkentése, kiváltása. A lakosság körében persze a zöld energiaforrásra történő átállásra való motivációt nagyban csökkentheti az újabb kormányzati rezsivágás, ugyanis az egyetemes szolgáltatói árak mesterséges csökkentése évekkel tolhatja ki a megújuló alapú rendszerek létesítésének megtérülési idejét.

Ezzel szemben a saját felhasználási célra termelő kiserőművek létesítése a vállalati szegmensben továbbra is egyre vonzóbb alternatívát kínál az áramfogyasztással kapcsolatos kiadások mérséklésére, főleg ha azt valamilyen pályázati forrással meg is támogatják. Nem véletlen, hogy a KEOP ezt támogató kiírásai óriási népszerűségnek örvendenek.

Nem véletlen, hogy a vállalati és önkormányzati szektor számára elérhető uniós energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását támogató forrásokat szinte napok alatt lekötik a pályázati igények. Mivel a vállalati szektor piaci alapon szerzi be a villamos energiát, minden kiadáscsökkentő megoldás érdekli a versenyképességük megőrzését szem előtt tartó vállalatokat. Az elmúlt időszakban az 50 kilowatt feletti kategóriában is megjelentek az első olyan napelemes kiserőművek, amelyek ugyan nem háztartási méretűek, ennek ellenére mégsem értékesítenek a KÁT rendszer keretében. Ezen kiserőművek összesített kapacitása 2012 végén kb. 1 megawattot tett ki.

A háztartási méretű erőművek számának látványos bővülése egyszerre növeli a megújulóenergia-felhasználás részarányát, és csökkenti az ország fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A felhasználók számára előnyös, hogy a kiserőmű által termelt energiával az üzemeltető részben (vagy éves szaldóval számolva akár teljes egészében) fedezni tudja saját energiafogyasztását, így jelentősen függetlenítheti magát az energiaszolgáltatóktól. A háztartási méretű kiserőművek esetében helyben megtermelt és általában helyben felhasznált kisfeszültségű, decentralizált energiatermelés történik, ezért nem szükséges a villamos energia szállítása és transzformálása, ami miatt rendszerszinten csökken a hálózati és átalakítási veszteség. Ez mérsékli a villamosenergia-ellátás költségeit, és javítja az energiahatékonyságot.

Kiserőművekkel a céges versenyképességért, de hogyan?

Alapvetően két megoldás létezik: saját beruházásban kiépíteni a megújuló energiaforrásokat kiaknázó kapacitásokat, vagy találni egy külső energetikai partnert, aki elvégzi a fejlesztést, majd tőle meg lehet vásárolni az áramot. Természetesen mindkét változatnak megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Lássuk előbb a saját beruházást! Legyen, mondjuk egy 100 kilowatt kapacitású napelem park a létesítés tárgya, úgyis ez most a legnépszerűbb. Ennek a fejlesztési összköltsége kijöhet 60-65 millió forintból. Ekkora beépített kapacitással a magyar napsütéses órák alapján évente körülbelül 120 ezer kilowattóra villamos energiát lehet megtermelni évente. Amennyiben ezt a hálózatról vásárolná meg, kisfeszültségű csatlakozáson keresztül (nagyjából ennek kiváltására nyújthat megfelelő alternatívát a saját napelemes rendszer) az adott cég, akkor körülbelül kilowattóránként rendszerhasználati díjakkal együtt 45 forint körüli összeget fizetne az áramért.

A fenti számokat alapul véve a beruházás támogatás nélkül körülbelül 12-14 év alatt térülne meg. Azonban ha a beruházás valamilyen KEOP-os támogatást kap – ez jellemezően 50 százalék körül alakul, akkor a megtérülés már egy sokkal értelmezhetőbb 7-8 éves megtérülést mutat.

A saját beruházásnak természetesen hátrányai is vannak: ezek közül talán a legfontosabb, hogy saját tőkét, esetleg hitelfedezetet igényel, mely utóbbi esetében a kamatterhek miatt tovább tolódik a fejlesztés megtérülése.

De mi a helyzet akkor, ha sikerül egy energetikai partnert bevonni a rezsicsökkentési törekvések megvalósításába? Ez esetben a vállalkozásnak nincs szüksége saját tőkére, hiszen a beruházást a partner hajtja végre. Ez esetben vállalatunknál már csak a csökkenő áramszámlák jelentkeznek. Igaz, ez esetben nagyjából csak a rendszerhasználati díjak kiesésével lehet számolni, ami viszont így is jelentős – a fenti számokkal mérve körülbelül évi másfél millió forintos megtakarítást jelenthet.

Cégünk mellett azonban érdemes megnézni, hogy a partnercég megtérülése miként alakul. A megtermelt áram értékesítése ez esetben nem a KÁT-on keresztül történik, de nyilván bolond lenne valaki olcsóbban adni a terméket a garantált árnál, tehát ez esetben is számolhatunk egy 35 forint körüli (ez most a kötelező átvételi tarifa a napelem esetében) értékesítési árral. A projekt megtérülése támogatás nélkül 15-16 év körüli, míg egy ötven százalékos támogatással lecsökken 8-9 évre. Ez azért már az energetikában vállalható.

Ráadásul a megtérülést követően a szerződés is újratárgyalható, és így már a rezsijét csökkenteni kívánó vállalkozás akár piaci ár körüli összegért is megkaphatja az áramot, továbbra is rendszerhasználati díjak nélkül. A partnercégnek innentől pedig már csak a minimális karbantartási költségeket kell ráfordítani a berendezésekre. Igazi win-win helyzet!

A tanulság pedig, hogy a céges rezsiprés enyhítéséért érdemes számolgatni, és kihasználni minden csökkentési lehetőséget, hiszen lehet jó megoldásokat találni.

Forrás: http://azaramara.blog.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://evogreen.blog.hu/api/trackback/id/tr595533722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.